Szimmetria a zenében

Kedves 10. b osztály!

A bécsi klasszika kora a zenetörténet legkiegyensúlyozottabb ideje. Biztonságban érezzük magunkat a klasszikus művek hallgatása közben: mindig tudhatjuk, hol járunk. Na, jó... talán mégsem mindig, sőt, ha alaposabban megvizsgáljuk ezen művek szerkezetét, megfigyelhetjük, hogy egyik csodájuk a szabálytól való gyakori eltérés.
Először hallgassuk meg Mozart d-moll zongoraversenyének gyönyörű második tételét. 
Emlékeztek? Az Amadeusban (Milos Forman filmje) a film végén is hallhattuk. Ezt a felvételt választottam, mert számomra ez az előadás a legszebb.
A dallam kiegyensúlyozottságát a a hangközlépések, ugrások, dallamirányok meghatározzák. De minek is beszélünk erről. Hallgatni kell.

Hallgassátok meg a következő részletet Mozart A-dúr zongoraszonátájának elejét, és fedezzétek fel a tankönyv segítségével benne a periódus által megteremtett szimmetriát! ( 2'32-ig)
Itt vagy a tankönyvben követhetitek a történéseket, például a témabemutatás első nyolc ütemének felépítését: 2+2+2+2 ütem alkot egy periódust: az első 4 ütem kérdez, nyit, (V. fokon, dominánson, a dallam ré hangon) a második négy ütem felel, zár (I fokon, azaz tonikán, dó hangon).

Zenehallgatás közben gyönyörködhettek Leonardo Az utolsó vacsora című freskójában.

(Lodovico Sforza adta a megbízást Leonardonak az utolsó vacsora megfestésére. A freskó 1495-1498-ig készült el. 

Luca Pacioli (Leonardo matematikus barátja)írja:

 " A mi Leonardónk, avatott kezével méltó elrendezést adott a pillanatnak, amikor testtartásával, mozdulataival mintha mindenki beszélne, az egyik a másikhoz, a megdöbbenéstől felvillanyozva és lesújtva." (Milano, Biblioteca Ambrosiana, kézirat, 1499

Giovanbattista Giraldi költő édesapja szemtanúja volt, amikor Leonardo az Utolsó vacsorát festette, így ír:

"Mielőtt Leonardo hozzáfogott volna, hogy festménye valamely szereplőjét megjelenítse, először gondosan mérlegelte a figura emberi tulajdonságait és természetét.... a látottakról jegyzeteket készített abba a könyvecskébe,amelyet mindig az övében hordott")

Szimmetria az újabb irányzatok zenéjében


Társuljon a témához Egry József Aranykapu című festménye. 

Claude Achille Debussy, a francia zenei impresszionizmus alakja az Egy faun délutánja (Prélude à l'après-midi d'un faune) című zenekari költeménye Mallarmé versére kiegyensúlyozottságát nem csak a szerkezet, a hangerő, a hangszerelés és a témák visszatérése adja, hanem ezek harmonikus kombinációja.

1894-ben járunk, már majdnem XX. századot írunk. 

Szimmetria, szabály és eltérés. 

Karl Orff: Carmina burana

Kedves Minden Olvasó!

Jól érthető és tanulásra is alkalmas előadást osztok meg veletek.
http://www.youtube.com./watch?v=QEllLECo4OM

Ránki György és Farkas Ferenc a 10. b osztálynak

Ha Ránki Györgyre gondolunk, akkor a Pomádé király új ruhája jut eszünkbe és ez. A felvétel minősége miatt elnézést kérek.

A Hattyúdal című filmet ma is szívesen nézem, és hallgatom a Villa Negra románcát Páger Antal, Bodrogi Gyula és Sztankay István előadásában. A József Attila lakótelepen élők sem biztos, hogy tudják: a film a lakótelep helyén állt Mária Valéria telepen játszódik, ott is forgatták.
A Körhinta és az Édes Anna című filmek zeneszerzője írta ezt az "igazi francia" chansont is.
És végül egy felvétel a ma is gyakran játszott Pomádé királyból. (Gregor Józsefet hallhatjuk, aki sokszor játszotta a szerepet nagy szeretettel)

Farkas Ferenc leghíresebb operája a Bűvös szekrény. Talán legtöbben a filmzenéit ismerjük. Gyakran a kor melódiáit kellett adaptálnia, beleilleszteni a cselekmény folyamatába, gyakran átírta a dallamokat, de írt önálló zenéket főcímek vagy jelenetek alá.
1953, Rákóczi hadnagya
1965 A kőszívű ember fiai
Egri csillagok 1968                 

Húsvétra szeretettel

Kedves Látogatók!

Nagyon boldog húsvétot kívánok mindnyájatoknak a következő részletekkel. 

Pietro Mascagni Parasztbecsület című operájából hallgassátok meg a Húsvéti kórust egy magyar nyelvű szép felvételről.

Ha van kedvetek játszani: hasonlítsátok össze a két feltámadásról szóló oratóriumrészletet.
J.S. Bach: h-moll miséjéből az Et resurrexit tertia diae (És harmadnapra feltámadott) (A Credo, azaz a Hiszekegy része)
illetve Liszt Ferenc: Krisztus oratóriumából a Resurrexit tételt, amely a mű befejező tétele.

Még két részlet:

Itt hallható J.S. Bach Húsvéti oratóriumának zenekari bevezetője.
Ezt a részletet azért választottam, mert az egyik legismertebb kantáta tétel, a 147. záró korálja, és a zenehallgatás alatt sok érdekes képet láthatunk Bachról, életének helyszíneiről.

Ilyet még nem láttam...

Jó pihenést kívánok szeretettel: SzK