Utolsó óra 8.c

 Billie Eilish

 Rolling Stones -Jumpin' Jack Flash -original mono version

Pink Floyd Wish You Were Here
 
Bohemian Rhapsody  2018 és 1985 (film és koncert)

7. b december 18.

Beethoven

Haydn

Orosz

La Marseillaise - Edith Piaf

10.b január

Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathustra

Bartók Béla: Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Szép vagy, gyönyörű vagy ...

Bartók Béla: Concerto, 4. tétel: Megszakított közjáték

7.b hangszereseknek gyakorlásra

Telemann: Concerto (F-dúr)

G. P. Telemann: F-dúr concerto

E. Grieg: Gavotte in Old Style (a Holberg szvitből)

6. b karácsonyi ének

Dél amerikai karácsonyi dallam (Tk. 28.) Farkas Ferenc feldolgozása

Egy szólamú énekkel

8.c december 12., csütörtök

1. Queen

2. Sogno di Volare                   Ez az eredeti? 

3. Chuck Berry 

4. Linkin Park

8.c

Hanna kedvenc Ez az???       Vagy ez?    Vagy ez a felvétel?

Viki     Who We Are  (Imagine Dragons)

Janka  Hiperkarma - Napsütötte rész

Franci Switchfoot- The strenght to Let Go

Nabucco és g-moll fúga kotta

9.c szerdai csoport: zenehallgatási anyag

Itt meghallgathatjátok a három színpadi műhöz tartozó zenehallgatási anyagot, amit ígértem.

A kékszakállú herceg vára: https://www.youtube.com/watch?v=N5r1soNdUpo&t=14s (0:00-10:00)

A fából faragott királyfi: https://www.youtube.com/watch?v=nP8r48MFxyw (0:00-2:10)

A csodálatos mandarin: https://www.youtube.com/watch?v=PdTTPOEvZiY (0:00-1:00)

Üdvözlettel,

Danyi Réka

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára meghallgatandó részletek

A teljes opera koncertelőadása angol felirattal    29 percnél: "Adok neked három kulcsot"

Valerij Gergiev vezényel (Nadja Mikhael és Mikhail Petrenko)

Prológus: 0:21 "Zene szól": 2:03 "Megérkeztünk": 3:33 1. ajtó (kínzókamra): 18:48 2. ajtó (fegyveresház): 23:39 3. ajtó (kincstár [kincsesház]): 29:02 4. ajtó (virágos kert): 33:10 5. ajtó (a végtelen birodalom): 36:56 6. ajtó (könnyek tava): 43:51 7. ajtó (a régi asszonyok): 57:44

Ötödik ajtó (Jeanne-Michele Charbonnet, John Tomlinson, Jukka-Pekka Saraste)

Magyar népi hangszerek a 6. osztálynak

Bőrduda, kecskeduda  (Agócs Gergely játszik, nógrádi dallamok)

A koboz története  Mit jelent? - bundozatlan nyakú

Tekerőlant - nyenyere

Tárogató

Sebestyén Márta

Doromb és sarkantyú

Kodály Zoltán: Esti dal

Kodály Zoltán: Esti dal
The King's Singers

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára 1. óra

Kolonits Klára, Kovács István, Jordán Tamás, Selmeczi György

Prológus

Haj regö rejtem
Hová, hová rejtsem
Hol volt, hol nem: kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?

Ím szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk pillás függönye fent:
Hol a színpad: kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?

Keserves és boldog
Nevezetes dolgok,
Az világ kint haddal tele,
De nem abba halunk bele,
Urak, asszonyságok.

Nézzük egymást, nézzük,
Regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk és csodálkozzuk,
Urak, asszonyságok.

Zene szól, a láng ég,
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd ha lement,
Urak, asszonyságok.

Régi vár, régi már
Az mese, ki róla jár
Tik is hallgassátok.

Elindultam szép hazámból (Bartók 1906-os gyűjtés) t8 felfelé, - Megérkeztünk… t8 lefelé

Megérkeztünk, íme, lássad ez a Kékszakállú vára – pentaton, balladai hangvétel

Megállsz, Judit? Mennél vissza?

Nem. A szoknyám akadt csak fel – oboa –hazugság

Most csukódjon be az ajtó.

Lassan kialakuló zenekari osztinátó - Ez a kékszakállú vára

Ki ezt látná, jaj, nem szólna – pentaton

Vizes a fal – sír a várad

Miért jöttél hozzám, Judit?

Nedves falát fölszárítom

Vezess…mindenhova vezess engem

Nagy, csukott ajtókat látok  -  Nyisd ki! 

Sóhajt a vár – vár motívum

Kékszakállú, add a kulcsot mély tónus

 

Az opera műfajáról

Henry Purcell: King Arthur - fagyjelenet (Le Concert Spirituel)

W. A. Mozart: Szöktetés a szerájból Ozmin - Gregor József

G. Verdi: Nabucco -Rabszolgák kórusa

Bartók-oldalak 9. b 10. 24.

8.c október 10.

Az angol beteg  Martha's Song

A film tizenkét Oscar-jelöléséből kilencet megnyert A magyar felfedező, repülős, Afrika-kutató Almásy László gróf fikciós történetét meséli el. A második világháború utolsó szakaszában járunk, 1944 vége felé, Olaszországban. (1996)

Valaki tavalyi kedvence 1. 

Valaki tavalyi kedvence 2.      Ez vagy ez?     Valaki tavalyi kedvence 2. a

Bartók és Kodály 5.

Bartók Béla: Tizenöt magyar parasztdal  9:26-nál  (Az 1914 és 18 közötti gyűjtésből)

Bartók Béla: Román népi táncok (Keletkezési ideje: 1915)

Bartók Béla levele Ziegler Mártának – Marosvásárhelyre (részletek)

[ifj. Bartók Béla: Bartók családi levelei (Bp. 1981), 318b. sz. 227. old.]
Köszvényes Remete, [1914] ápr. 12.

…Rémséges utakon jártam és rettentő szekereken. Igaz hogy a föld errefelé olyan, mint egy vízzel átitatott szivacs. Épen a csütörtöki nagy esőben mentünk át gyalog Orsováról Kincsesre. Innen is gyalog, Felső Orosziba, ahol - ismerik; készítik, használják a havasi kürtöt, de - ! egy fa frissen lenyúzott illetve lehúzott kérgéből készítik és ez a fa csak 2 hét mulva lesz nyúzásra érett!

…

Szóval a legnagyobb várakozással eltelve érkezik az ember Székelyországba, ahol aztán nem lát már se pruszlikot, se kancsót, se "siratãu"-t.

…

Holnap kedden még Köszvényesen próbálkozom meg, aztán szerdán Jobbágytelkén, nem annyira az énekek miatt, mint inkább a furulyás tánczene kedvéért. Aztán esetleg egy pár oláh faluba megyek még át. Ha ott megint a nagy hetük miatt nem lehet gyűjteni, akkor Vásárhelyre állítanék be egy szép napon.

Ezzel aztán be is fejeződik számomra a magyar gyűjtés. Nincs kedvem moslékban halászni, torz csonkokat szedegetni. Ezentul legfeljebb vegyes nyelvű falvakban gyűjtenék magyart, ha épen akad, hogy ott kárpótolhassam magam a románnal és ne legyek kénytelen napokat tölteni teljesen hiába egy és ugyanazon a helyen.

Ez a 2 furcsa virág ² a Kincsesi réten termett. Az egyik mintha ciklámen volna, de nagyobb annál. Kiderült hogy Gyergyóalfalun (tiszta magyar hely) havasi kürt van még használatban. Ments Isten hogy oda elmenjek: a kürtösök biztosan szégyenlenének beléfujni a kürtbe és ha hosszas rimánkodás után beléfujnának, a takarodó jönne ki belőle.

Remete ápr. 13.      Cs. B.

Kodály Zoltán: Felszállott a páva (Variációk egy magyar népdalra)

Ady Endre: Fölszállott a páva

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Arnold Schoenberg (Schönberg)– SZIMFÓNIÁK NÉPDALBÓL címû tanulmányában – azt állította, hogy népdalból a fejlesztô variáció eljárásával nem lehet jelentôs variációs mûvet létrehozni, mivel az önmagában zárt népdal nem rendelkezik olyan variációs motívummal, amit a zeneszerzô késôbb mûvében kibonthatna. Nincs benne semmi zeneszerzôi „probléma”, „semmi kifejtést igénylô momentum”.1 Schoenberg elképzelése szerint komponálás közben a zeneszerzô nemcsak a témát találja ki, hanem azzal együtt azonnal az egész darabot is, hiszen a mûalkotás éppolyan, mint az „almafa virágja” vagy „rügye”, amelyben már „meghatározott a jövendô alma valamennyi tulajdonsága” Dalos Anna cikke, Holmi 2007 június 

 Kodály Zoltán: Missa brevis (eredeti változat)  1944.

Kodály Zoltán: Missa brevis  Zenekari változat 1948.

Zenetörténeti kronológia a 8. b és c osztálynak

Középkor - gregorián kottakép többféle notációval:

Ut queant laxis

Reneszánsz - összművészet és tudomány

Thomas Morley: Now is the month of Maying

Barokk - monumentalitás és mozgalmasság

J. S. Bach: Goldberg variációk

Bécsi klasszika - egyedien szabályos formák, kamarazene, opera és...

 

L. van Beethoven: 6. szimfónia (Pastorale) 1. tétel

Romantika - a tartalom, a program megjelenítése az érzelmek ábrázolásával 

Liszt Ferenc: Mazeppa (szimfonikus költemény)

Liszt Ferenc: Mazeppa (Transzcendens etüdök)

A 20. század zenéje - a mindennapok visszatükröződése, káosz és az idill igénye

Adjunk címet a műveknek! 

Magyar

Amerikai

Nemzetközi felvétel

Csoportfeladat: Készítsetek bemutató előadást az egyes zenetörténeti korok képzőművészeti / építészeti párhuzamairól! A prezentáció bemutatása alatt halk háttérzene szóljon! Időtartam: 3-7 perc, formátum Prezi vagy PPT. 

A háttérzene kiválsztásakor ügyeljetek arra, hogy ne vonja el a beszédtől a figyelmet, ugyanakkor ne menjen a beszédre való figyelés a zene rovására!

Középkor:

Reneszánsz:

Barokk:

A bécsi klasszika ideje:

Romantika:

A 20. századról:

Az Ocskay sétaszínház zenéi gyakorláshoz

Szól a kakas már - Muzsikás Együttes, Sebestyén Márta

Videó szövegfelírással, Shalom aleichem:

https://drive.google.com/open?id=17nX3njIXV9SG3rFUaABVlL7W84qMSKzY

Kabos Gyula: Szalonspicc

Adalékok Bartók Bélához

 

József Attila

MEDVETÁNC

Fürtös, láncos, táncos, nyalka,
aj de szép a kerek talpa!
Hova vánszorogsz vele?
Fordulj a szép lány fele!
Brumma, brumma, brummadza. Híres, drága bunda rajtam,
húsz körömmel magam varrtam.
Nyusztból, nyestből, mókusból,
kutyából meg farkasból.
Brumma, brumma, brummadza.
Gyöngyöt őszig válogattam,
fogaimra úgy akadtam.
Kéne ott a derekam,
ahol kilenc gyerek van.
Brumma, brumma, brummadza.
Azért járom ilyen lassún,
aki festő, pingálhasson.
A feje a néninek
éppen jó lesz pemszlinek.
Brumma, brumma, brummadza.
Kinek kincse van fazékkal,
mér a markosnak marékkal.
Ha nem azzal, körömmel,
a körmösnek örömmel.
Brumma, brumma, brummadza.
Szép a réz kerek virága,
ha kihajt a napvilágra!
Egy kasznárnak öt hete
zsebbe nőtt a két keze.
Brumma, brumma, brummadza.
Állatnak van ingyen kedve,
aki nem ád, az a medve.
Ha megfázik a lába,
takaródzzék deszkába.
Brumma, brumma, brummadza.
1932

 Bartók Béla zongorázik, 2:47 től: Medvetánc  (a zongoradarab keletkezési ideje 1915)

József Attila

THOMAS MANN ÜDVÖZLÉSE

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait. 1937. január eleje

Bartók és Kodály 4.

 Bartók Béla: 1. zongoraverseny

Bartók Béla: 3. zongoraverseny

Kodály Zoltán: Háry János, Nyitány

Kodály Zoltán: Háry János, Első kaland


Bartók Béláról


Thomas Mann levele 1953-ból:
Valahányszor Bartók Bélát csak láttam, vele beszéltem, szavát lestem, mindenkor lelkem mélyéig meghatott nemcsak lényének szeretetreméltó volta, hanem fennkölt és tiszta művészegyénisége is, amely már szemének szép tekintetében is kifejezésre jutott….



Bartók levele Müller-Widmann asszonynak, Bázelbe (Német nyelvű levél, Budapest, 1938. ápr. 13.)
[...] az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek. A kérdés csak az: mikor, hogyan? Hogy azután egy ilyen országban hogyan tudok tovább élni, vagy - ami ugyanazt jelenti - tovább dolgozni, el sem lehet képzelni. Tulajdonképpen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak, ameddig még lehet. De még a legkedvezőbb esetben is - óriási nehézséget és lelki gyötrődést jelentene számomra valamilyen idegen országban a mindennapi kenyér megszerzése (most, 58. életévemben újra kezdeni valahol, és teljesen ráutalva lenni), annyira, hogy erre gondolni sem lehet. Mert ezzel nem érnék el semmit, hiszen ilyen körülmények között máshol sem tudnám tulajdonképpeni és legfontosabb munkáimat elvégezni. Tehát teljesen mindegy, hogy megyek-e, vagy maradok. Amit eddig írtam, Magyarországra vonatkozik, ahol sajnos a "művelt" keresztény emberek majdnem kizárólag a náci-rendszernek hódolnak: igazán szégyellem, hogy ebből az osztályból származom.
[...] Ami az én egyéni helyzetem illeti, egyelőre meglehetősen rossz, mert nemcsak a kiadóvállalatom (U. E.) lett náci-vállalattá (a tulajdonosokat és vezetőket egész egyszerűen kidobták), hanem az A. K. M is (előadási jogokat intéző bécsi társaság), amelyhez én is (Kodály is) tartozom, és amelyet most ugyancsak "nácisítottak". Éppen tegnapelőtt kaptam meg a hírhedt kérdőívet nagyapákról és egyebekről szóló kérdésekkel, továbbá: "Ön német vérű, fajrokon, vagy nem árja?" Természetesen ezt a kérdőívet sem én, sem Kodály nem töltjük ki: a mi álláspontunk az, hogy az ilyen kérdezgetések jog- és törvényellenesek. (Tulajdonképpen kár, mert a válaszolás során tréfákat lehetne űzni, pl. mondhatnánk, hogy nem vagyunk árják - mert végeredményben (ahogy a lexikonból értesülök) a "árja" "indoeurópait" jelent; mi magyarok azonban finnugorok vagyunk, igen, sőt talán fajilag észak-törökök, tehát egyáltalában nem indoeurópaiak, és ennek következtében nem árják. Egy másik kérdés így hangzik: "Hol és mikor sebesült meg?" Felelet: "1938. márc. 11, 12 és 13-án Bécsben!")
Sajnos azonban ezeket a tréfákat nem engedhetjük meg magunknak, mert ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ehhez a törvényellenes kérdőívhez sincs semmi közünk, és ezért válaszolatlanul kell maradnia. [...]



Részlet a budapesti végrendeletből
(Befejező, VIII. fejezet)
Temetésem a lehető legegyszerűbben történjék. Ha netán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni, vagy ha nyilvános helyen velem kapcsolatban emléktáblát akarnának elhelyezni, akkor kívánságom ez:
Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet; velem kapcsolatban emléktáblát mindaddig ne helyezzenek el nyilvános helyen.
Ezt a végrendeletemet sajátkezűleg írtam és írtam alá és ezúttal is megerősítem, hogy az ebben foglaltak az én végakaratomat jelentik.
[1940. okt. 4.]

1945

„Tudjisten hány esztendeig fog tartani, míg az ország valamennyire is össze tudja szedni magát (ha ugyan egyáltalán tudja). Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg”