Powered By Blogger

2011. december 17., szombat

Karácsonyi szívderítő

A nagy oratóriumok, mint Handel Messiása, Liszt Ferenc Christusa a karácsonyi időszakkal, mint Jézus születéstörténetével foglalkoznak.
J. S. Bach Karácsonyi oratóriumot ír, Eszterházy Pál pedig a Harmonia Caelestis című kantátasorozatban használ karácsonyi dallamokat. Ebből idézve kívánok midnyájatoknak Boldog Karácsonyt, és sikeres, szép, megnyugtató évet.
Eszterházy Pál: Harmonia caelestis, Nil canitur jucundius, Jesu dulcedo, Dulcis Jesu, Dormi Jesu dulcissime

Bach Magnificatjátnak első tételét hallgathatjátok meg itt.
A szöveg:
Magnificat anima mea Dominum Et exultavit spiritus meus in Deo salutari meo.
Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.

Szeretettel: Szabó Kati (néni)

Liszt Ferenc zenehallgatási anyag a 7. b osztálynak

A zenehallgatási anyag tanulását a bloggal szeretném segíteni.
Kezdjük azzal, hogy Liszt Ferenc életművének egyik központi darabját, a Krisztus oratóriumot meghallgatjuk. No nem az egészet, mert az több órát venne igénybe, hanem a Karácsonyi oratórium első tételét: Rorate caeli desuper, et nubes fluant justum (a linkre kattintva tudjátok meghallgatni a részletet). A szöveg Ézsaiás próféta könyvének 45. rész 8. verse: Egek, harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal.
A szerző az első tétel mottójául választotta ezt az idézetet.
A s-l-m-f-m dallamkezdés , amely a műben többször felhangzik, itt imitációs szerkesztésben hallható.

http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/eklekt/image090.jpg A zenei impresszionizmus egyik példájaként említettük Liszt Vándorévek című zongorasorozatának egyik darabját, az Itáliát idéző Villa D'Este szökőkútjait

Az impresszionizmus irányzata nevét Claude Monet: A felkelő nap, impresszió című képéről kapta.


A Haláltáncot (huszonhat variáció a Dies irae dallamára) mi Jandó Jenő előadásában hallhattuk.  Ezen a felvételen Cziffra György játssza a zongora szólamát.

A Mazeppa című   szimfonikus költeményről a tankönyvben olvastunk.

Ezeket a műveket kell majd  a zenetörténet dolgozatban felismernetek. Írjatok mindegyikről néhány (négy-öt) mondatot! Ez lehet a keletkezés története, a zenei szerkesztés, hangszerelés, műfaj tudnivalói, a műhöz kapcsolódó történet, a történelmi háttér vagy bármi más.
A net bőséges anyaggal szolgál, keressetek!
Sz. K.

2011. december 6., kedd

Antonio Vivaldi: A négy évszak- hegedűverseny-sorozat a 8. a nak

A négy évszak hegedűverseny sorozat tél című concertojának II. tételét hallgattuk. Ide kattintva hallgathatjátok meg a Tél igazán fázós első tételét. A homok-animáció kedves ötlet.
A második tétel egyik szép, konzervatív előadását is ide másoltam. Az órán mi Nigel Kennedy húrtépő előadását hallgattuk.
Különleges, nekem nagyon szimpatikus értelmezésben, majdnem a hagyományos felfogásban játssza Nigel Kennedy az első tételt. Hallgassátok meg!

SzK

2011. december 2., péntek

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulóján a Főváros felkérte a kor három vezető magyar zeneszerzőjét, hogy az ünnepet méltóképpen megünnepelni komponáljanak egy-egy művet.
Így keletkezett Bartók Béla Táncszvitje, Dohnányi Ernő Magyar ünnepi nyitánya és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa.

A Kékszakállú herceg várát hallgatva megállapítottuk, hogy Bartók zenéje gyakran az ősi magyar pentaton hangrendszert használja. Ez az a félhang nélküli (anhemiton) pentatónia, ami a kínai és több keleti nép zenéjére szintén jellemző. Leggyakrabban énekelt hangsora a lá pentaton: l-s-m-r-d-(l).
Jellemző dallamai a pl. Kelj fel, juhász, ne aludjál, és a Mikor gulyáslegény voltam. Hallgassátok meg ezt a Kékszakállú próbán készült rövid riportfilmet.
Ez a felvétel a hetedik ajtót idézi az egyik legnagyszerűbb magyar bariton-basszbariton énekessel, Polgár Lászlóval. Az ő emlékére választottam ezt a felvételt. Tavalyi tanulmányaink Leporellója volt ő.

Kodály Psalmusának  zsoltárdallamában a históriás ének és az elbeszélés jellegzetes 6/8-os lüktetését használja, mint amilyet Tinódi Egri históriának summája című dalában is éneklünk.(Ez a lüktetése Az ódon várkastély sétakocsikázásának Musszorgszkij művében, vagy pl. Beethoven A tarisznyás fiú című dalának is.)
A rondótémaként visszatérő zsoltár zenei akrosztikont tartalmaz: az ütemkezdő hangok a Lauda Sion salvatorem (Dicsérd, Sion, Megváltódat) kezdetű sequentia dallamát idézik. (m s l s d' t l s)

Itt meghallgathatod Kodály Psalmusának első részét.