Talán ez a mű a zenetörténet egyik leggyakrabban játszott alkotása. Miért? Nemcsak azért, mert elbűvölő, mint Mozart általában, és a keletkezés körülményei különösek, hanem mert előadó apparátusa mérsékelt a későbbi nagy romantikus művekhez vagy akár csak az énekhangot is megszólaltató Beethoven IX. szimfóniához képest is. Tehát gazdaságosabban előadható, mint pl. Verdi gyászmiséje.
A mű alaphangneme d-moll, ez Mozart "tragikus hangneme". (pl. 1.Requiem, 2.Dies irae, 7.Lacrymosa) Ugye emlékeztek: A 7. tétel D-dúr akkorddal zárul, míg az egész mű üres kvinttel. A hangnemet meghatározó terchang hiánya fontos. Süssmayer az első tétel kettős fúgáját (Kyrie eleison, Uram, irgalmazz!) ismétli meg a mű végén (Cum sanctis tuis in aeternum). Így a befejezést is Mozart írta.
A kutatások azóta többféle átdolgozást tettek lehetővé, mi órán a Lacrymosát hallgatjuk meg egy1996-os felvételről. A Brüsszeli Rádió együtteseit Giovanni Acciai vezényli.
Ez a blog nem helyettesíti az órákat, legfeljebb ismétlésként, emlékeztetőül szolgál.
A teljes mű hallható itt Herbert von Karajan vezényletével.
Sz K
2011. november 21., hétfő
A 8. a osztálynak, a Messiásról, összefoglalva a hallgatni valókat IV.
Karácsony táján többfelé lehet majd meghallgatni Handel Messiását. Összefoglalásul és segítségképpen írom, hogy melyik tételeket kell majd felismerni a dolgozatban.
Tenor recitativo (Comfort ye my people) és ária (Every valley shall be exalted), Kórusrészlet (For unto us a child is born) az első részből, An with his stripes we are healed (kórus), Al we like sheep (kórus), Halleluja (kórus) a második részből, és Basszus recitativo (Behold I tell you a mystery) és ária (The trumpet shall sound) a harmadik részből.
Sz K
Tenor recitativo (Comfort ye my people) és ária (Every valley shall be exalted), Kórusrészlet (For unto us a child is born) az első részből, An with his stripes we are healed (kórus), Al we like sheep (kórus), Halleluja (kórus) a második részből, és Basszus recitativo (Behold I tell you a mystery) és ária (The trumpet shall sound) a harmadik részből.
Sz K
2011. november 17., csütörtök
Handel: Messiás III.
Ha a Westminster Abbeyben megálltok Handel sírjánál , és a domborművön (szobron ) látható kottát figyelmesen megnézitek, ezt a tételt láthatjátok kőbe vésve: I know that my Redeemer liveth. Hallgassátok meg a tételt egy nagyszerű felvételről! Kattintsatok a linkre!
A Tűzijáték szvit nyitányának fiatalos előadását hallhatjátok. Londonban járva a Green parkban hűsölve, gondoljatok erre a zenére!
A Tűzijáték szvit nyitányának fiatalos előadását hallhatjátok. Londonban járva a Green parkban hűsölve, gondoljatok erre a zenére!
2011. november 15., kedd
Mozart a 9.b osztálynak
Halottak napja környékén kezdtük hallgatni a Requiemet. A mai órán az Offertórium (Felajánlás) első tételével, a Domine Jesu Christe kezdetűvel foglalkozunk. Ez a Requiem 8. tétele.
Ne ijedjetek meg. Most arról beszélünk majd, hogy a szöveg tartalmát Mozart milyen plasztikusan, csodálatosan fejezi ki. Emlékeztetőül írtam le, remélem, segít. Legtöbbet persze maga Mozart segít a muzsikájával.
A szöveg fordítása: ( a szöveg értelmét adja vissza és a sorokat a zenei kifejezés szerint tagoltam.)
Urunk, Jézus Krisztus,
Dicsőség királya,
Szabadítsd meg minden meghalt hívő lelkét
a pokol kínjaitól,
és a mélység ne nyelje el őket.
Domine Jesu Christe: g-moll akkordok, kellemes, lágy hangzás, középhalkan, megszólítás
Rex Gloriae: kirobbanó, hangos, csúcshangot elérő megszólalás
Libera animas omnium fidelium defunctorum: a szabadítsd"libera" szót a szoprán indítja, majd bekapcsolódnak a szólamok, ismételve a szót és folytatva a gondolatot lágyan, halkan.
de poenis inferni: a szoprán indít vad oktávugrás, majd lezuhanás az alsó oktávhangra
de profundo lacu: tompa, mély, halk, fenyegető.
Az oroszlán szája, (Libera eas de ore leonis) a szeptimugrás felfelé,(minden szólam, unisono), a ne zuhanjanak le a sötétségbe ugyanaz a nagy szeptim lefelé, a szólamok egymás után lépnek be, majd a végén a ne cadant szövegrészre szoprán-alt-tenor basszus egymás után hullik a mélységbe.
A szólórész után az ígéretre figyelmeztető Quam olim Abrahae promisisti szöveg követelését nemcsak a sűrűn besépő énekkari szólamok, -amelyek mindig szekunddal súrlódva követik az előző belépést, hanem a zakatoló zenekari kíséret is segítik.
A tétel. Gardiner vezényel.
Sz K
Ne ijedjetek meg. Most arról beszélünk majd, hogy a szöveg tartalmát Mozart milyen plasztikusan, csodálatosan fejezi ki. Emlékeztetőül írtam le, remélem, segít. Legtöbbet persze maga Mozart segít a muzsikájával.
A szöveg fordítása: ( a szöveg értelmét adja vissza és a sorokat a zenei kifejezés szerint tagoltam.)
Urunk, Jézus Krisztus,
Dicsőség királya,
Szabadítsd meg minden meghalt hívő lelkét
a pokol kínjaitól,
és a mélység ne nyelje el őket.
Domine Jesu Christe: g-moll akkordok, kellemes, lágy hangzás, középhalkan, megszólítás
Rex Gloriae: kirobbanó, hangos, csúcshangot elérő megszólalás
Libera animas omnium fidelium defunctorum: a szabadítsd"libera" szót a szoprán indítja, majd bekapcsolódnak a szólamok, ismételve a szót és folytatva a gondolatot lágyan, halkan.
de poenis inferni: a szoprán indít vad oktávugrás, majd lezuhanás az alsó oktávhangra
de profundo lacu: tompa, mély, halk, fenyegető.
Az oroszlán szája, (Libera eas de ore leonis) a szeptimugrás felfelé,(minden szólam, unisono), a ne zuhanjanak le a sötétségbe ugyanaz a nagy szeptim lefelé, a szólamok egymás után lépnek be, majd a végén a ne cadant szövegrészre szoprán-alt-tenor basszus egymás után hullik a mélységbe.
A szólórész után az ígéretre figyelmeztető Quam olim Abrahae promisisti szöveg követelését nemcsak a sűrűn besépő énekkari szólamok, -amelyek mindig szekunddal súrlódva követik az előző belépést, hanem a zakatoló zenekari kíséret is segítik.
A tétel. Gardiner vezényel.
Sz K
2011. november 9., szerda
10. b. osztály: Magyar zene a XX. században, Bartók Béla
A "példamutató nagy ikerpár", ahogy Illyés Gyula nevezi a század két meghatározó magyar zenészét, Kodály Zoltánt és Bartók Bélát nem csak a magyar, hanem a világ zenekultúrájában is meghatározó szerepet játszott.
Bartók emlékház
Bartók kifejezte a század vívódásait: Allegro barbaro.
Kutatta és közkinccsé tette e magyar népzenét: Tizenöt magyar parasztdal. ( hatodikban ezeket énekeltük, a másodikat is, amelyik a gimnáziumi tankönyvben megtalálható: Kit virágot rózsám adott)
Csodálatos életképeket írt, olyat, mint Petőfi vagy Arany János: Magyar képek/ Este a székelyeknél, zenekari változat
Tornyai János: Bús magyar sors. Önéletrajz
Az a világ, amelybe egyetlen operáján keresztül léphetünk, az ember belső világa. A titkoké, a misztériumé, a szimbólumoké.
A you tubeon megtaláljátok az operát. Kérlek, majd csak akkor nézzétek mag, ha már együtt meghallgattuk.
Sz. K.
Bartók emlékház
Bartók kifejezte a század vívódásait: Allegro barbaro.
Kutatta és közkinccsé tette e magyar népzenét: Tizenöt magyar parasztdal. ( hatodikban ezeket énekeltük, a másodikat is, amelyik a gimnáziumi tankönyvben megtalálható: Kit virágot rózsám adott)
Csodálatos életképeket írt, olyat, mint Petőfi vagy Arany János: Magyar képek/ Este a székelyeknél, zenekari változat
Tornyai János: Bús magyar sors. Önéletrajz
Az a világ, amelybe egyetlen operáján keresztül léphetünk, az ember belső világa. A titkoké, a misztériumé, a szimbólumoké.
A you tubeon megtaláljátok az operát. Kérlek, majd csak akkor nézzétek mag, ha már együtt meghallgattuk.
Sz. K.
Handel Messiás II. a 8. a osztálynak
Új gép új rendszerével dolgozom, és még sok funkciót nehezen használok, ezért egyszerűbb, és sajnos kevésbé gazdag anyagot -inkább emlékeztetőt és tervezetet- sikerült összeállítanom.
Handel Messiásából a múlt órán meghallgattuk az And with his stripes we are healed kezdetű (az ő sebei által gyógyulánk meg), és az ezt attacca, azaz szünet nélkül követő All we like sheep (Mi is, miként a bárányok) a vezető nélküli nyáj szétszéledéséről szóló kórustételt. Az elsőnél megemlítettük, hogy W.A. Mozart Requiemjének Kyrie tételében felbukkan a fúgatéma első öt hangja, a jellegzetes: mi dó fá szí lá témafej.
A második rész tételei ezek, és ennek zárótétele a Halleluja kórus. Inkább hallgatni ajánlom, mint nézni, az órán ezt már megtettük a zongorakivonattal a kezünkben. Sajnos az előző két tételből nem találtam olyat, amit szívesen ide tennék. Ha találtok a you tube-n levő jó felvételt, kérem, írjatok.
A harmadik rész: Elmélkedés a megváltás tényéről. Innen a basszus recitativot, és a Trombita áriát hallgatjuk meg.
Handel Messiásából a múlt órán meghallgattuk az And with his stripes we are healed kezdetű (az ő sebei által gyógyulánk meg), és az ezt attacca, azaz szünet nélkül követő All we like sheep (Mi is, miként a bárányok) a vezető nélküli nyáj szétszéledéséről szóló kórustételt. Az elsőnél megemlítettük, hogy W.A. Mozart Requiemjének Kyrie tételében felbukkan a fúgatéma első öt hangja, a jellegzetes: mi dó fá szí lá témafej.
A második rész tételei ezek, és ennek zárótétele a Halleluja kórus. Inkább hallgatni ajánlom, mint nézni, az órán ezt már megtettük a zongorakivonattal a kezünkben. Sajnos az előző két tételből nem találtam olyat, amit szívesen ide tennék. Ha találtok a you tube-n levő jó felvételt, kérem, írjatok.
A harmadik rész: Elmélkedés a megváltás tényéről. Innen a basszus recitativot, és a Trombita áriát hallgatjuk meg.
2011. november 3., csütörtök
Liszt művei az évfordulón... segédanyag :-)
Szimfonikus költemények: Amit a hegyen hallani -ez csak az első rész!!! Mazeppa az eleje. Orpheus,
Les Préludes , Tasso, Prometheus, Hunok csatája .
Magyar történelmi arcképek 1. Széchenyi, 2.Deák Ferenc , 3. Teleki László , 4. Eötvös József ,
5. Mosonyi Mihály , 6. Petőfi Sándor .
Ízelítő a Wikipédiából. Érdekes, érdemes végig elolvasni:
Faust-szimfónia első tétel eleje (Faust) és a végén felhangzó tenorszóló a férfikarral.
A Faust-szimfónia háromtételes zenemű, és ahogy a darab alcíme – Három jellemkép, Goethe nyomán – is mutatja, a három tétel a Faust témakör három főszereplőjének (Faust, Margit, Mefisztó), illetve jellemüknek zenei ábrázolása. Liszt nem elmeséli a Goethe-művet, hanem zenei portrét ír a három főszereplőről.
Második tétel: Margit (Andanto soave)
Margit (a németben Gretchen) tétele a tiszta, „megváltó hatalmú”, szilárd pontot jelentő nőideál zenei arcképe. A tétel egyszerű dalformájú, finom és egyértelműen tonális dallamvilágú (A-dúr), érzékletesen, áttetszően hangszerelt anyag. Ezt a dallamot Mafisto sem tudja eltorzítani, még a Mefisztó-tételben is változatlanul halljuk viszont. Faust témája a tétel közepén és a végén jelenik meg.
Harmadik tétel: Mefisztó (Allegro vivace, ironico)
Szintén hosszú, 24–25 perces tétel. A gonosz, a démonikus Mefisztó (eredetileg Mephistopheles) ábrázolása a szimfónia egyik nagy újítása: Liszt úgy mutatja be a tagadás, a rombolás megtestesítőjét, hogy a Faust-tétel témáit eltorzítja, átalakítja groteszk, ironikus játékokká (talán az álmodozó Faust és a gonosz démon egyazon alak, természetének két szélsőséges oldala?).Faust elbukik ugyan, de megmenekül, megdicsőül, és ezt fejezi ki végül a tenor szóló és a férfikar által énekelt szöveg: Goethe drámai költeményének sorai.
A Magyar rapszódiák tizenkilenc darabból álló zongorasorozat, amelyben Liszt magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, 1885-re nyete el végső változatát. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült. A második az egyik legnépszerűbb. A harmadik vidám. A 15. a Rákóczi induló témáját dolgozza fel.
Ízelítő a Wikipédiából. Érdekes, érdemes végig elolvasni:
Liszt önmagát rapszódosznak nevezte, az ókori görög énekesek utódának, aki rapszódiáiban az ősi magyar zenét akarta feldolgozni. Ez a zene azonban nem volt ősi, ő csupán a cigányzenészek előadásaiban ismerte meg a „magyar zenét”, ezt vélte magyarnak, miként mindenki más is akkoriban. Ezekhez az élményekhez kapcsolódtak még a magyar verbunkos jeles képviselőinek művei, de a valódi népzenéről semmilyen információja nem volt. Liszt az első tizenöt magyar rapszódiájában hangszeres, verbunkos és csárdás-muzsikát használt fel.
Néhány darab magyar népies műdal, néhány Kossovits József, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni és Csermák Antal szerzeménye, néhány szerző nélkül jelent meg. A műdalok között – véletlenül – van néhány valódi népdal is, és a Rákóczi induló, amelyet Liszt már 1823 óta rendszeresen játszott, de a cenzúra nem engedte kiadatni. A forrásdarabok egy részét maga Liszt kottázta le előadások alapján, csak pár származott nyomtatott forrásból.
A Szerelmi álmokat hagytam a végére. (A harmadikként született ilyen című műve.)
Sz. K.
Les Préludes , Tasso, Prometheus, Hunok csatája .
Magyar történelmi arcképek 1. Széchenyi, 2.Deák Ferenc , 3. Teleki László , 4. Eötvös József ,
5. Mosonyi Mihály , 6. Petőfi Sándor .
Ízelítő a Wikipédiából. Érdekes, érdemes végig elolvasni:
Faust-szimfónia első tétel eleje (Faust) és a végén felhangzó tenorszóló a férfikarral.
A Faust-szimfónia háromtételes zenemű, és ahogy a darab alcíme – Három jellemkép, Goethe nyomán – is mutatja, a három tétel a Faust témakör három főszereplőjének (Faust, Margit, Mefisztó), illetve jellemüknek zenei ábrázolása. Liszt nem elmeséli a Goethe-művet, hanem zenei portrét ír a három főszereplőről.
Második tétel: Margit (Andanto soave)
Margit (a németben Gretchen) tétele a tiszta, „megváltó hatalmú”, szilárd pontot jelentő nőideál zenei arcképe. A tétel egyszerű dalformájú, finom és egyértelműen tonális dallamvilágú (A-dúr), érzékletesen, áttetszően hangszerelt anyag. Ezt a dallamot Mafisto sem tudja eltorzítani, még a Mefisztó-tételben is változatlanul halljuk viszont. Faust témája a tétel közepén és a végén jelenik meg.
Harmadik tétel: Mefisztó (Allegro vivace, ironico)
Szintén hosszú, 24–25 perces tétel. A gonosz, a démonikus Mefisztó (eredetileg Mephistopheles) ábrázolása a szimfónia egyik nagy újítása: Liszt úgy mutatja be a tagadás, a rombolás megtestesítőjét, hogy a Faust-tétel témáit eltorzítja, átalakítja groteszk, ironikus játékokká (talán az álmodozó Faust és a gonosz démon egyazon alak, természetének két szélsőséges oldala?).Faust elbukik ugyan, de megmenekül, megdicsőül, és ezt fejezi ki végül a tenor szóló és a férfikar által énekelt szöveg: Goethe drámai költeményének sorai.
A Magyar rapszódiák tizenkilenc darabból álló zongorasorozat, amelyben Liszt magyaros témákat dolgozott fel. A sorozaton 1839-ben kezdett dolgozni, 1885-re nyete el végső változatát. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült. A második az egyik legnépszerűbb. A harmadik vidám. A 15. a Rákóczi induló témáját dolgozza fel.
Ízelítő a Wikipédiából. Érdekes, érdemes végig elolvasni:
Liszt önmagát rapszódosznak nevezte, az ókori görög énekesek utódának, aki rapszódiáiban az ősi magyar zenét akarta feldolgozni. Ez a zene azonban nem volt ősi, ő csupán a cigányzenészek előadásaiban ismerte meg a „magyar zenét”, ezt vélte magyarnak, miként mindenki más is akkoriban. Ezekhez az élményekhez kapcsolódtak még a magyar verbunkos jeles képviselőinek művei, de a valódi népzenéről semmilyen információja nem volt. Liszt az első tizenöt magyar rapszódiájában hangszeres, verbunkos és csárdás-muzsikát használt fel.
Néhány darab magyar népies műdal, néhány Kossovits József, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni és Csermák Antal szerzeménye, néhány szerző nélkül jelent meg. A műdalok között – véletlenül – van néhány valódi népdal is, és a Rákóczi induló, amelyet Liszt már 1823 óta rendszeresen játszott, de a cenzúra nem engedte kiadatni. A forrásdarabok egy részét maga Liszt kottázta le előadások alapján, csak pár származott nyomtatott forrásból.
A Szerelmi álmokat hagytam a végére. (A harmadikként született ilyen című műve.)
Sz. K.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)