Gioacchino Rossini (1792- 1868):
A sevillai borbély (1816)
Szülei muzsikusok, vadászkürt,
énekesnő), apját köztársaságpártiként bebörtönzik. A gyerek elhanyagolja zenei
tanulmányait, kovácsinasnak adják szülei, de itt hamar rádöbben, hogy a zene az
ő igazi világa. Tanulni kezd és tizenöt évesen pályadíjat nyer. Huszonhat
évesen mindössze 13 nap alatt komponálja meg A sevillai borbély című vígoperáját. Bemutató Nápolyban - bukást
hoz, Rómában azonban diadalt arat. Az ezt követő operák nagy sikere után 38
évig alig komponál. 1864-ben befejezi a Petit
Messe Solennelle-t, a Kis ünnepi misét, amelyben több mint szokatlan
megoldást hallunk: zongora és harmónium kíséri
a szent zenét. Félrevezető a cím is, hiszen a mű jóval hosszabb, mint a
hagyományos misekompozíciók. Nem csoda hát, ha a szerző így ír a mű
ajánlásában:
" Jó Istenem - íme elkészült
ez a szegény kis mise. ... Opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás,
egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be engem a Paradicsomba!
" A mise frappáns ötletei, kellemes és vidám hangzásvilága, megdöbbentő
ritmikai, harmóniai megoldásai a klasszikus keretekben jelennek meg. Fúgák és
jazzes elemek keverednek a műben.
A sevillai borbély Vígopera 3 felvonásban, történik a XVIII. században
Bartoló doktor háza előtt az utcán, és a házban.
I. felvonás
Almaviva gróf Bartoló doktor
gyámleányának, Rozinának udvarol. Ekkor érkezik Figaró, a borbély, vidáman
dalolva: "Figaro remekül viszi az ügyeket..." A gróf megörül
Figaronak, mert reméli, hogy segítségére lesz hogy elnyerje Rozina kegyeit.
Figaró azt hiszi, hogy a gróf nőtlen, így ötleteket ad, hogy célhoz érhessen.
Ekkor érkezik Bartoló doktor, - Almaviva és Figaro elrejtőznek - akiről kiderül,
hogy sürgősen, még aznap meg kell nősülnie, és Rozinát szándékszik elvenni. A
grófnak tehát sürgősen cselekednie kell. Álruhát ölt, és káplánként
beszállásolási engedéllyel beköltözik majd a doktor házába.
II. felvonás
Rosina szerelmes lesz a grófba és
titkos levelet küld neki Figaró útján, de Basilio zenemester figyelmezteti
Basilió doktort, hogy Rozina titkos imádója a városba érkezett. Tanácsa:
keltsék rossz hírét a széptevőnek. A mód: a rágalom!
Rágalom ária
Rágalom ária
" Lágy kis szellő, lebbenve
szálló, szárnya nincsen, könnyedén támad, észrevétlen, szépen árad. Indul, mint
egy csöpp lehellet, halkan sugdolózni kezd. ... Háztól fürgén röppen házig, és
ha egy szájból kiröppen, adják, hordják egyre többen... Dörgő orkán, szörnyű
szárnyú, olyat robban, mint az ágyú, ....és a rágalomnak tárgya összetörve,
elcsigázva pellengéren pusztul el. "
Figaró elárulja Rozinának, hogy
gyámapja feleségül akarja venni, és elmondja azt is, hogy a fiatalember, akivel
az erkély alatt találkozott, szerelmes belé, és pár biztató sort kér a lánytól.
Bartoló észreveszi a távozó Figarót és kérdőre vonja Rozinát, ki faképnél
hagyja a doktort.
Részeg katonát játszva megérkezik
Almaviva, a beszállásolási engedélyt lobogtatva, és titokban levélkét ad Rozinának.
A gróf csak úgy menekül meg a börtöntől, hogy a letartóztatására érkezett
őrségnek megsúgja az igazi nevét.
III. felvonás:
Almaviva énekmesternek öltözik,
és énekleckét ad Rosinának. Bartoló egyre féltékenyebb, ekkor érkezik Basilio
énekmester. A házasság tehát egyre sürgősebb lenne a doktornak, el is szalad a
jegyzőért, aki némi fenyegetés hatására (pisztolyt szegeznek a fejének) nem a
doktorral, hanem a gróffal adja össze Rozinát.
(Beaumarchais történetének
folytatását Mozart Figaro házassága című operájában követhetjük nyomon.
Almaviva gróf kastélyában,
Andalúziában találkozunk a szereplőkkel: Figaró, a gróf komornyikja és Szuzánne
a menyasszonya, Cherubin, Bartoló doktor és házvezetője, Marcellina, no meg a
grófné története most is szerencsésen végződik, a csapodár gróf visszatér
hitveséhez, a szerelmesek és az összeillő pár összeházasodnak.
A történet végét elmesélő opera
bemutatója 1786-ban volt, harminc évvel a Rossini operabemutató előtt.)
