1844 január 27-én a Pesti Magyar Színházban mutatják be Erkel operáját. A híres jelenet, V. László és Hunyadi László, valamint Hunyadi hívei szereplésével: Meghalt a cselszövő.
Az opera dallamai (például Gara Mária búcsúja, vagy a Hunyadi téma, és a fenti, Meghalt a cselszövő) megjelennek a Nyitányban. (ez a második rész)
Legközelebb, ha az Astoriánál jártok, keressétek meg a Pesti Magyar Színház emléktábláját.
Házi feladat: Keressétek és hallgassátok meg a Palotást a Hunyadiból!
Mikor hallhatjuk ezt az opera cselekménye folyamán?
A válaszokat a füzetben, vagy a radnotienekora@gmail.com címre kérem.
2011. február 26., szombat
2011. február 22., kedd
Otthoni munka a 8.b oszály számára
J.S. Bach passióiból: 1. Péter elárulja Jézust 2. Jézus kiment a Getszemané kertbe 3. A kovásztalan kenyerek 4. És hat órától kezdve 5. Ruht wohl
Állítsátok időrendi sorrendbe a részleteket, nevezzétek meg, melyik passióban hangzanak el, és írjátok mindegyik mellé, milyen műfajokat hallunk a részletben. Válasszatok a következők közül: recitatívó, ária, turba, korál, kórus.
A válaszokat elküldhetitek a radnotienekora@gmail.com címer, vagy beadhatjátok az énekórán.
Állítsátok időrendi sorrendbe a részleteket, nevezzétek meg, melyik passióban hangzanak el, és írjátok mindegyik mellé, milyen műfajokat hallunk a részletben. Válasszatok a következők közül: recitatívó, ária, turba, korál, kórus.
A válaszokat elküldhetitek a radnotienekora@gmail.com címer, vagy beadhatjátok az énekórán.
2011. február 18., péntek
Mendelssohn: egy kis ízelítő
A romantikus szerzők közül csak egy kis idő jut Felix Mendelssohn-Bartholdyra. Kedvcsinálóként ide tettem a hegedűverseny (e-moll) első tételét. A Szentivánéji álom nyitány és kísérőzene híres részlete a Nászinduló.
2011. február 14., hétfő
LISZT FERENC ÉLETRAJZA-a Liszt Múzeum honlapja alapján, kis kiegészítésekkel
(1811. október 22., Doborján, Magyarország, ma: Raiding, Ausztria - 1886. július 31., Bayreuth) Világhírű magyar zongoraművész és zeneszerző.
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, 9 évesen lépett fel először Sopronban és Pozsonyban, majd másfél évi bécsi tanulmányok (a Beethoven-tanítvány Carl Czernynél zongora, Antonio Salierinél zeneszerzés) után csodagyermekként hangversenyzett Nyugat-Európában 1823-28 között. Előadói és alkotóművészete párizsi évei (1823-35), majd svájci, ill. itáliai utazásai (1835-39) voltak döntő hatással.
1839-47 között zongoraművészként bejárta egész Európát, Londontól Konstantinápolyig, Szentpétervártól Lisszabonig.
Hangversenyei bevételét jelentős részben a bonni Beethoven Alap javára ajánlotta fel, amely éppen Liszt anyagi támogatásának köszönhetően tudta elkészíttetni és 1845-ben felállíttatni Beethoven szobrát Bonnban, szülővárosában.
Liszt 1839-40 fordulóján látogatott először haza. Pozsonyban, Pesten (és korábban Bécsben) adott jótékonysági hangversenyeket az 1838-as pesti árvíz károsultjai javára, valamint a Nemzeti Zenede létrehozására. Pesti látogatása ünneplések sorozata volt, melyek során a város díszpolgárává választották, továbbá "művészi érdeme' és buzgó hazafiassága' méltatásául" egy díszkardot adományoztak neki.
1847-ben Weimarban telepedett le, ahol udvari karmesterként számos jelentős kortárs művet mutatott be (főként Wagner, Berlioz, Schumann műveit). Ekkor bontakozott ki alkotóművészete is (h-moll szonáta, Années de pélerinage I-II. – Zarándokévek, ebből hallgattuk a Villa d’Este szökőkútjai című darabot, zongoraversenyek, szimfonikus költemények, Faust- és Dante-szimfónia, Esztergomi mise a Bazilika 1856-os felszentelésére).
Weimarból 1861-ben telepedett át Rómába, ahol 1865-ben felvette a négy alsó papi rendet és ahol számos szakrális művet komponált ill. fejezett be (misék, motetták, Szent Erzsébet Legendája, Krisztus-oratorium, Via Crucis-Keresztút).
1869-től haláláig idejét minden évben három város, Budapest, Róma és Weimar között osztotta meg.
Liszt kapcsolata hazájával 1840-től fogva élete végéig megmaradt. Honfitársai belévetett bizalma mély hatást gyakorolt rá, amiről ún. "magyar" művei is tanúskodnak.
Ezekben a verbunkos-zene elemeit próbálta - változó mértékben - a nyugat-európai zenében megjeleníteni (Magyar raposzódiák, Magyar fantázia, Funerailles (Temetés), 1849 október, Heroide funébre (Hősi sirató), Magyar koronázási mise , Ferenc József koronázása alkalmával 1867, Années de pélerinage III., Csárdások, Magyar történelmi arcképek).
Lisztnek jelentős része volt a budapesti Zeneakadémia megalapításában (1875), amelynek haláláig elnöke és tanára is volt. A Zeneakadémia első önálló épülete a Sugár úton (ma Andrássy út) 1879-ben épült fel és 1907-ig, a Liszt Ferenc téri - jelenlegi - épület megépítéséig adott otthont az intézménynek. Itt lakott 1880 januárjától Liszt is, lakása ma a Liszt-Múzeum. Az épület második emeletén volt a kor másik legjelentősebb zeneszerzőjének, az intézmény igazgatójának, Erkel Ferencnek a lakása.
Liszt saját lakásában, a szalonban tartotta zongoraóráit, évente három hónapon át. Legjelentősebb magyar tanítványainak egyike Thomán István volt, aki később saját zeneakadémiai növendékeinek, köztük Dohnányi Ernőnek és Bartók Bélának adta át Liszt szellemi hagyatékát.
1839-47 között zongoraművészként bejárta egész Európát, Londontól Konstantinápolyig, Szentpétervártól Lisszabonig.
Hangversenyei bevételét jelentős részben a bonni Beethoven Alap javára ajánlotta fel, amely éppen Liszt anyagi támogatásának köszönhetően tudta elkészíttetni és 1845-ben felállíttatni Beethoven szobrát Bonnban, szülővárosában.
Liszt 1839-40 fordulóján látogatott először haza. Pozsonyban, Pesten (és korábban Bécsben) adott jótékonysági hangversenyeket az 1838-as pesti árvíz károsultjai javára, valamint a Nemzeti Zenede létrehozására. Pesti látogatása ünneplések sorozata volt, melyek során a város díszpolgárává választották, továbbá "művészi érdeme' és buzgó hazafiassága' méltatásául" egy díszkardot adományoztak neki.
1847-ben Weimarban telepedett le, ahol udvari karmesterként számos jelentős kortárs művet mutatott be (főként Wagner, Berlioz, Schumann műveit). Ekkor bontakozott ki alkotóművészete is (h-moll szonáta, Années de pélerinage I-II. – Zarándokévek, ebből hallgattuk a Villa d’Este szökőkútjai című darabot, zongoraversenyek, szimfonikus költemények, Faust- és Dante-szimfónia, Esztergomi mise a Bazilika 1856-os felszentelésére).
Weimarból 1861-ben telepedett át Rómába, ahol 1865-ben felvette a négy alsó papi rendet és ahol számos szakrális művet komponált ill. fejezett be (misék, motetták, Szent Erzsébet Legendája, Krisztus-oratorium, Via Crucis-Keresztút).
1869-től haláláig idejét minden évben három város, Budapest, Róma és Weimar között osztotta meg.
Liszt kapcsolata hazájával 1840-től fogva élete végéig megmaradt. Honfitársai belévetett bizalma mély hatást gyakorolt rá, amiről ún. "magyar" művei is tanúskodnak.
Ezekben a verbunkos-zene elemeit próbálta - változó mértékben - a nyugat-európai zenében megjeleníteni (Magyar raposzódiák, Magyar fantázia, Funerailles (Temetés), 1849 október, Heroide funébre (Hősi sirató), Magyar koronázási mise , Ferenc József koronázása alkalmával 1867, Années de pélerinage III., Csárdások, Magyar történelmi arcképek).
Lisztnek jelentős része volt a budapesti Zeneakadémia megalapításában (1875), amelynek haláláig elnöke és tanára is volt. A Zeneakadémia első önálló épülete a Sugár úton (ma Andrássy út) 1879-ben épült fel és 1907-ig, a Liszt Ferenc téri - jelenlegi - épület megépítéséig adott otthont az intézménynek. Itt lakott 1880 januárjától Liszt is, lakása ma a Liszt-Múzeum. Az épület második emeletén volt a kor másik legjelentősebb zeneszerzőjének, az intézmény igazgatójának, Erkel Ferencnek a lakása.
Liszt saját lakásában, a szalonban tartotta zongoraóráit, évente három hónapon át. Legjelentősebb magyar tanítványainak egyike Thomán István volt, aki később saját zeneakadémiai növendékeinek, köztük Dohnányi Ernőnek és Bartók Bélának adta át Liszt szellemi hagyatékát.
2011. február 9., szerda
Liszt-folytatás: Liszt Ferenc:XV. magyar rapszódia, (Rákóczi induló)
A Liszt Ferenc Emlékmúzeumba http://www.lisztmuseum.hu/ érdemes ellátogatni.
Idézet a honlapról:
Ludwig Bösendorfer (1835-1919) Liszt személyes jóbarátja volt, s ennek egy egészen különleges tanújele is fennmaradt a budapesti hagyatékban: egy diófából készült kétajtós, háromfiókos íróasztal, melynek középső fiókja helyén kis billentyűs hangszer van, kihúzható, háromoktávos klaviatúrával. A komponáló-íróasztalt, ezt a "pompás műtárgyat, mely író-, háló- és étkező-termemet ékesíti, ... amelyre a nekem oly kedves L. Bösendorfer név hamarosan rá lesz vésetve", Liszt 1877. január 30-i levelében köszönte meg az ajándékozónak.
Szerelmi álmok című művét Cziffra György előadásában hallhatjuk. Ha kevés időtök van, ezt hallgassátok meg először.
Rapszódiái közül talán ez a leghíresebb. Ez pedig a II. rapszódia zenekari változata.
Idézet a honlapról:
Ludwig Bösendorfer (1835-1919) Liszt személyes jóbarátja volt, s ennek egy egészen különleges tanújele is fennmaradt a budapesti hagyatékban: egy diófából készült kétajtós, háromfiókos íróasztal, melynek középső fiókja helyén kis billentyűs hangszer van, kihúzható, háromoktávos klaviatúrával. A komponáló-íróasztalt, ezt a "pompás műtárgyat, mely író-, háló- és étkező-termemet ékesíti, ... amelyre a nekem oly kedves L. Bösendorfer név hamarosan rá lesz vésetve", Liszt 1877. január 30-i levelében köszönte meg az ajándékozónak.
Szerelmi álmok című művét Cziffra György előadásában hallhatjuk. Ha kevés időtök van, ezt hallgassátok meg először.
Rapszódiái közül talán ez a leghíresebb. Ez pedig a II. rapszódia zenekari változata.
2011. február 6., vasárnap
A Liszt Ferencről szóló tanulmányokhoz a 7. és 10. osztályosoknak
A Haláltánc egyik felvétele. A folytatáshoz kattints ide. Ismeretéhez feltétlenül szükséges Celanoi Tamás versének és a gregorián sequentiának az ismerete. Itt hallgathatjátok meg a gregorián dallamot.
Dies iræ, dies illa
Solvet sæclum in favilla:
Teste David cum Sibylla!
Quantus tremor est futurus,
Quando iudex est venturus,
Cuncta stricte discussurus!
Sík Sándor fordítása
Ama végső harag napja
A világot tűznek adja,
Dávid így s Szibilla hagyja.
Reszket akkor holt meg élő,
Ha megjön a nagy Itélő,
Mindeneket lattal mérő.
Dies iræ, dies illa
Solvet sæclum in favilla:
Teste David cum Sibylla!
Quantus tremor est futurus,
Quando iudex est venturus,
Cuncta stricte discussurus!
Sík Sándor fordítása
Ama végső harag napja
A világot tűznek adja,
Dávid így s Szibilla hagyja.
Reszket akkor holt meg élő,
Ha megjön a nagy Itélő,
Mindeneket lattal mérő.
2011. február 4., péntek
Vietnami nap a Radnótiban 2011 02. 04.
Vietnami nap a Radnótiban. Ezt a Dob táncot is hallhattuk.Köszönjük a bemutatókat, a finomságokat. Jó volt együtt ünnepelni.
Boldog holdújévet kívánunk mindenkinek.
Boldog holdújévet kívánunk mindenkinek.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)