Igor Sztravinszkij, Rachmaninov és Sosztakovics a 10. b osztálynak

Már megint az elefántok! (Ha nem értitek, olvassátok el az előző bejegyzést!)

Sztravinszkijtól hallgattuk már a Zsoltárszimfónia  III. tételét. (Laudate Dominum, a 150. zsoltár hálaadó szövegére. TK.222. oldal.)
Beszéltünk arról, hogy különleges, minden új iránt érdeklődő művész volt. (Rácz Aladár, cimbalom)

Elefántok számára komponált művéről kedvcsinálónak ide másoltam a Művészetek Palotája előadásának egy műsorfüzet részletét.
A Cirkusz polka keletkezéstörténetét erre a linkre kattintva oroszul hallhatjátok, és láthattok képeket az előadásról. 3perc 30 körül kezdődik.

Ahogy azt el is várja az ember Sztravinszkijtól: ahhoz képest, hogy polka, alig van benne valódi polka-ritmus. Ahogy el is várja tőle az ember: csodálatos darab. Rövid, derűs, kikezdhetetlen technikai szempontból, komolytalannak tűnő, mégis nehéz, felidézi a cirkusz hangulatát, közben azért bele kell szakadni a tisztességes előadásba. Minden kicsit megcsavarva, sok izgalmas játszanivaló a fúvósoknak, és aztán az egész zűrzavar beleszalad Schubert híres Katonaindulójába, hadd örüljön a közönség. Meglepő módon a műnek valóban van köze a cirkuszhoz, a híres Barnum Cirkusz kért egy balettet az elefántok számára George Balanchine-től, aki rögtön Sztravinszkijhoz fordult, legyen ő a zeneszerző. A telefonbeszélgetés ma már zenetörténelem. – Sztravinszkij úr, egy zenére lenne szükségem. – Milyen zenére? – Polkára. – Kinek? – Elefántoknak. – Milyen elefántok? – Fiatalok. – Ha nagyon fiatalok, megcsinálom.

Úgy látszik, elég fiatalok voltak, mert a rövid mű elkészült. A bemutató állítólag nem volt nagyon sikeres, az elefántok nem szerették a balett-produkciót, sőt, kifejezetten a zenével volt bajuk. A karmester szerint ugyan meghallgatták a próbáló zenekart, de egyre növekvő undorral. A mű tehát szép lassan önállóvá vált, ma már nem kapunk hozzá tüllszoknyás ormányosokat, csak frakkos karmestereket, és a jelek szerint ez mindenkinek így jobb.  Szergej Rachmaninov.....a 2. zongoraverseny első tétele. 1873-1943. Oroszország, 1917-a forradalom elől emigrál- Európa, 1939-Amerika.  Dmitrij Sosztakovics TK. 273.  XI. szimfónia III. tétel. A tankönyv kottapéldáját cca. 33 percnél hallhatjátok. A tételben feldolgozott dallam a Munkás gyászinduló melódiája.  Sosztakovics híres szimfóniája, a hetedik, a Leningrádi szimfónia. Hallgassátok meg ezt a részletet a műből!  Végül, akitől sok minden származik, hangszerelés és invenció, akitől az orosz szerzők sok mindent tanultak: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov. A dongó.