Az opera műfaja 1.: G. Rossini: A sevillai borbély

Gioacchino Rossini (1792- 1868): A sevillai borbély (1816)

Szülei muzsikusok, vadászkürt, énekesnő), apját köztársaságpártiként bebörtönzik. A gyerek elhanyagolja zenei tanulmányait, kovácsinasnak adják szülei, de itt hamar rádöbben, hogy a zene az ő igazi világa. Tanulni kezd és tizenöt évesen pályadíjat nyer. Huszonhat évesen mindössze 13 nap alatt komponálja meg A sevillai borbély című vígoperáját. Bemutató Nápolyban - bukást hoz, Rómában azonban diadalt arat. Az ezt követő operák nagy sikere után 38 évig alig komponál. 1864-ben befejezi a Petit Messe Solennelle-t, a Kis ünnepi misét, amelyben több mint szokatlan megoldást hallunk: zongora és harmónium  kíséri a szent zenét. Félrevezető a cím is, hiszen a mű jóval hosszabb, mint a hagyományos misekompozíciók. Nem csoda hát, ha a szerző így ír a mű ajánlásában:

" Jó Istenem - íme elkészült ez a szegény kis mise. ... Opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be engem a Paradicsomba! " A mise frappáns ötletei, kellemes és vidám hangzásvilága, megdöbbentő ritmikai, harmóniai megoldásai a klasszikus keretekben jelennek meg. Fúgák és jazzes elemek keverednek a műben.

A sevillai borbély Vígopera 3 felvonásban, történik a XVIII. században Bartoló doktor háza előtt az utcán, és a házban.

I. felvonás

Almaviva gróf Bartoló doktor gyámleányának, Rozinának udvarol. Ekkor érkezik Figaró, a borbély, vidáman dalolva: "Figaro remekül viszi az ügyeket..." A gróf megörül Figaronak, mert reméli, hogy segítségére lesz hogy elnyerje Rozina kegyeit. Figaró azt hiszi, hogy a gróf nőtlen, így ötleteket ad, hogy célhoz érhessen. Ekkor érkezik Bartoló doktor, - Almaviva és Figaro elrejtőznek - akiről kiderül, hogy sürgősen, még aznap meg kell nősülnie, és Rozinát szándékszik elvenni. A grófnak tehát sürgősen cselekednie kell. Álruhát ölt, és káplánként beszállásolási engedéllyel beköltözik majd a doktor házába.

II. felvonás

Rosina szerelmes lesz a grófba és titkos levelet küld neki Figaró útján, de Basilio zenemester figyelmezteti Basilió doktort, hogy Rozina titkos imádója a városba érkezett. Tanácsa: keltsék rossz hírét a széptevőnek. A mód: a rágalom!
Rágalom ária 

" Lágy kis szellő, lebbenve szálló, szárnya nincsen, könnyedén támad, észrevétlen, szépen árad. Indul, mint egy csöpp lehellet, halkan sugdolózni kezd. ... Háztól fürgén röppen házig, és ha egy szájból kiröppen, adják, hordják egyre többen... Dörgő orkán, szörnyű szárnyú, olyat robban, mint az ágyú, ....és a rágalomnak tárgya összetörve, elcsigázva pellengéren pusztul el. "

Figaró elárulja Rozinának, hogy gyámapja feleségül akarja venni, és elmondja azt is, hogy a fiatalember, akivel az erkély alatt találkozott, szerelmes belé, és pár biztató sort kér a lánytól. Bartoló észreveszi a távozó Figarót és kérdőre vonja Rozinát, ki faképnél hagyja a doktort.

Részeg katonát játszva megérkezik Almaviva, a beszállásolási engedélyt lobogtatva, és titokban levélkét ad Rozinának. A gróf csak úgy menekül meg a börtöntől, hogy a letartóztatására érkezett őrségnek megsúgja az igazi nevét.

III. felvonás:

Almaviva énekmesternek öltözik, és énekleckét ad Rosinának. Bartoló egyre féltékenyebb, ekkor érkezik Basilio énekmester. A házasság tehát egyre sürgősebb lenne a doktornak, el is szalad a jegyzőért, aki némi fenyegetés hatására (pisztolyt szegeznek a fejének) nem a doktorral, hanem a gróffal adja össze Rozinát.  

(Beaumarchais történetének folytatását Mozart Figaro házassága című operájában követhetjük nyomon.

Almaviva gróf kastélyában, Andalúziában találkozunk a szereplőkkel: Figaró, a gróf komornyikja és Szuzánne a menyasszonya, Cherubin, Bartoló doktor és házvezetője, Marcellina, no meg a grófné története most is szerencsésen végződik, a csapodár gróf visszatér hitveséhez, a szerelmesek és az összeillő pár összeházasodnak. 

A történet végét elmesélő opera bemutatója 1786-ban volt, harminc évvel a Rossini operabemutató előtt.)