Bartók Béla: Román népi táncok (Keletkezési ideje: 1915)
Bartók Béla levele Ziegler Mártának – Marosvásárhelyre (részletek)
[ifj. Bartók Béla: Bartók családi levelei (Bp.
1981), 318b. sz. 227. old.]
Köszvényes Remete, [1914] ápr. 12.
Köszvényes Remete, [1914] ápr. 12.
…Rémséges utakon jártam és rettentő szekereken. Igaz hogy a
föld errefelé olyan, mint egy vízzel átitatott szivacs. Épen a csütörtöki nagy
esőben mentünk át gyalog Orsováról Kincsesre. Innen is gyalog, Felső Orosziba,
ahol - ismerik; készítik, használják a havasi kürtöt, de - ! egy fa frissen
lenyúzott illetve lehúzott kérgéből készítik és ez a fa csak 2 hét mulva lesz
nyúzásra érett!
…
Szóval a legnagyobb várakozással eltelve érkezik az ember
Székelyországba, ahol aztán nem lát már se pruszlikot, se kancsót, se "siratãu"-t.
…
Holnap kedden még Köszvényesen próbálkozom
meg, aztán szerdán Jobbágytelkén, nem annyira az énekek miatt, mint inkább a
furulyás tánczene kedvéért. Aztán esetleg egy pár oláh faluba megyek még át. Ha
ott megint a nagy hetük miatt nem lehet gyűjteni, akkor Vásárhelyre állítanék
be egy szép napon.
Ezzel aztán be is fejeződik számomra a magyar gyűjtés. Nincs
kedvem moslékban halászni, torz csonkokat szedegetni. Ezentul legfeljebb vegyes
nyelvű falvakban gyűjtenék magyart, ha épen akad, hogy ott kárpótolhassam magam
a románnal és ne legyek kénytelen napokat tölteni teljesen hiába egy és
ugyanazon a helyen.
Ez a 2 furcsa virág 2 a
Kincsesi réten termett. Az egyik mintha ciklámen volna, de nagyobb annál.
Kiderült hogy Gyergyóalfalun (tiszta magyar hely) havasi kürt van még
használatban. Ments Isten hogy oda elmenjek: a kürtösök biztosan szégyenlenének
beléfujni a kürtbe és ha hosszas rimánkodás után beléfujnának, a takarodó jönne
ki belőle.
Remete ápr. 13. Cs. B.
Kodály Zoltán: Felszállott a páva (Variációk egy magyar népdalra)
Ady Endre: Fölszállott a páva
„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”
Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.
Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.
Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”
Arnold Schoenberg (Schönberg)– SZIMFÓNIÁK NÉPDALBÓL címû
tanulmányában – azt állította, hogy népdalból a fejlesztô variáció eljárásával
nem lehet jelentôs variációs mûvet létrehozni, mivel az önmagában zárt népdal
nem rendelkezik olyan variációs motívummal, amit a zeneszerzô késôbb mûvében
kibonthatna. Nincs benne semmi zeneszerzôi „probléma”, „semmi kifejtést igénylô
momentum”.1 Schoenberg elképzelése szerint komponálás közben a zeneszerzô
nemcsak a témát találja ki, hanem azzal együtt azonnal az egész darabot is,
hiszen a mûalkotás éppolyan, mint az „almafa virágja” vagy „rügye”, amelyben
már „meghatározott a jövendô alma valamennyi tulajdonsága” Dalos Anna cikke,
Holmi 2007 június
Kodály Zoltán: Missa brevis (eredeti változat) 1944.
Kodály Zoltán: Missa brevis Zenekari változat 1948.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.