A "századforduló" zenéje 1

                            Melyik század fordulója? Hagyományosan a 19. és 20. századról beszélünk. 

Magyar pályakezdő zeneszerzők a századfordulón:

Dohnányi Ernő (1877 Pozsony-1960 New York)

Bartók Béla (1882 Nagyszentmiklós-1945 New York)

Kodály Zoltán (1882 Kecskemét-1967 Budapest)

Weiner Leó (1885 Budapest-1960 Budapest)

Dohnányi és Bartók,                          Kodály                           Weiner Leó

Magyarországon a századforduló változásai, eseményei járultak hozzá a kulturális élet fejlődéséhez. 1873 három város egyesül: Pest, Buda és Óbuda. Liszt Ferenc megalapítja a Zeneakadémiát (1875), megnyílik a Népszínház (1875) és az Opera (1884).

A századforduló élménye Európában az 1889-es Párizsi Világkiállítás

Meghatározó, emlékezetes események 

1. Az Eiffel torony (eredeti terv: a kiállítás után lebontották volna) 

"Már az első csákányvágást követően" megindult a tiltakozás az építkezés ellen. Az aláírók között volt Charles Gounod és ifj. Alexander Dumas is.

2. A gamelán zene megjelenése

Gamelán:szó a jávai gamelből ered, melynek jelentése: kalapács, ütés, ütni.

A gamelán indonéziai zene (főként Bali és Jáva), zenei együttes, jellegzetes hangszerei a xilofon, metallofon, dobok, gongok, bambuszfuvola. A hangszereket egymáshoz illőnek készítik és összehangolják őket.

AnklungGamelán hangszerek

Gamelán zene

3. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1844-1908) orosz zeneszerző egy egész generáció tanára volt. Nagy része volt abban, hogy az 1889-es párizsi világkiállításon orosz szerzők műveit bemutatták. 

Seherezádé

A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról című operából)

Rimszkij Korszakov többek között Igor Sztravinszkij tanára is volt.