Bevezető zenehallgatás: Les Choristes - Caresse sur l'Océan:
Szálljatok le, karácsonyi angyalok
Ó, gyönyörűszép, titokzatos éj
Először azt a jelenetet hallgatjuk meg, amikor Papageno és Pamina menekülne, de Monostatos és a szerecsenek útjukat állják. Papageno előveszi a bűvös csengettyűt. Hangjára a szerecsenek megszelídülnek. Ez az első felvonás záró jelenete, azaz fináléja.
Olvassuk el a együtt a jelenet szövegét! (Órán a gyerekek megkapták, de ide is beillesztettem.)
PAMINA és PAPAGENO:
Friss a szándék, gyors a tett, Lopva szökni így lehet,
Leljük meg Taminot itt Akkor hűlt helyünket bottal üthetik.
(hátra kiáltva).
Drága ifjú, lassan, lassan, Lassan, lassan, bízd csak énrám!
Mennyit vártam erre némán: A Tamino hangja volt, (balra hátramutatnak). Az a hang, mely innen szólt. Bárcsak rája lelnék itten, Jaj, csak frissen, jaj, csak frissen!
MONOSTATOS (eléjük toppan, őket gúnyolva):
Innen élve el se mentek! Jaj, csak frissen, jaj, csak frissen! Ha! Rátok akadtam hát!
Mostan fussatok, ha tudtok! Gyorsan ostort, forró szurkot,
Vasbilincset, láncot, hurkot! Innen élve el se mentek!
(hátraszól).
Hamar szíjjal, lánccal jertek! Ejnye ördögadta faj!
PAMINA: Jaj! mi lesz? Most itt a baj!
PAPAGENO:
Aki mer, az néha nyer, Bűvös csengő hangja, jer!
(Papageno játszik a harangjátékán).
Drága hangod bongjon, csengjen, Áradozva zsongjon, pengjen.
(a rabszolgák táncolnak).
MONOSTATOS és a RABSZOLGÁK:
Mily szép ez, mily tiszta, mily égi csoda, lalala…Ily szépet nem hallottam én még soha, lalala...
PAMINA és PAPAGENO:
Minden jó szív lelne bár
Ilyen csengő kincset,
Hogyha ellen törne rá,
Visszaűzné mindet.
Messze futna ellenség
Élte volna békesség. Jó barátság, szívhez szól, Búban, bajban éltet, És enélkül -tudjuk jól, Nincsen boldog élet.
A varázsfuvola Halász Judittal- folytatás a 40. perctől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.