Leporello

A szolga figurája összetett: amikor Donna Elvirának beszámol gazdája hódításairól, a jó szándék vezeti, és naiv, elfogult és dicsekvő. A Regiszter ária  hangvétele büszke, intrikus, csodálkozó és megadó. Ez Mozart csodája. És az is, hogy a muzsika tág lehetőséget ad a rendezőnek és a szereplőknek a figurák értelmezésére.
Az iskolai felvételt is meghallgatjuk, Polgár László előadását.

Térjünk át a címszereplőre!

Don Giovanni: Lorenzo da Ponte a spanyol kalandorok korának figuráját a saját korába, a XVIII. századba helyezi. Hőse "dúsgazdag főnemes aki megszokta, hogy szeszélyeit és vágyait kielégítheti".
Egy elemző így mutatja be Don Giovannit: Az életet habzsoló, könnyelmű, romlott, de lovagiasan küzdő szoknyavadász.
Mozart zenéje legyen az a támpont, ami kialakítja a ti véleményeteket a figuráról! A múlt órán beszéltünk Zerlina és Don Giovanni kettőséről, arról, hogy a zenei szerkesztés hogyan szolgálja kettejük viszonyának, egymással való kapcsolatuk bemutatásának ügyét. A negatív szereplő az operairodalomban gyakran tenor. Mozart Don Giovannija bariton szerep.
Az órán hallgatott felvételen Thomas Hampson (Don G.) és Barbara Bonney (Z.) énekelt.
Ha ide kattintotok, meghallgathattok egy különleges előadást, Polgár László és Miklós Erika énekel.
Az előadás körülményei mindig meghatározzák a tempót, hangerőt és sok apró egyéb zenei eszközt.
A képen Thomas Hampson és Polgár László látható egy, a Magyar Állami Operaházban tartott főpróbán